Egy kis Dunai hajózás? BKV bérlettel megteheted! A D11 és a D12 hajójáratokon minden hétköznap hajózhatsz a bérleteddel. A menetrendet itt találod.
Reitter Ferenc a mai Nagykörút helyén egy hajózható csatornaként képzelte el, ami 8 láb mély és 120 láb széles lett volna. Zsilipkapukkal választotta volna el a Dunától mind az északi és a déli végén is. 1868-ban úgy tervezték, hogy négy év alatt építik meg a hajózható csatornát végül pénzügyi okok miatt nem valósult meg. Az ötletet abból származhat, hogy a XVIII. századi térképeken jól látható, hogy a mai Nagykörút helyén egykor a Duna egyik mellékága volt megtalálható, amit folyamatosan töltöttek fel.
Így nézett volna ki a Nagykörút Reitter terv szerint
Ha a mesés Velencét idéző hajózható nagykörút nem is jött létre, a Dunán lehetőség nyílik arra, hogy csodálatos hajós élményben legyen részed.
Széchenyi István sokat foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a gőzhajózást a Dunán a Fekete-tengerig terjessze ki, ennek a célnak az elérése érdekében Desdemona nevű fahajóval 1830-ban Pestről Galacba utazott, hogy a dunai viszonyokat tanulmányozza. Az útról levelet írt a Duna Gőzhajózási Társaságnak, amelyben arról szólt, hogy növeljék a hajóiknak a számát, mert az majd kifizetődő vállalkozás lesz.
1856-ban egy olvasói levelet hozott le az újság, amiben az olvasó arról számolt be, hogy Szentendre gőzhajóállomással lesz egybekötve a fővárossal, Ez azért volt nagyon fontos, mert ha egy-két órát kellett eltöltenie egy vidéki embernek Pesten bevásárlás vagy egyéb ok miatt, akkor az igen nagy valószínűséggel egykét napba is beletellett, amíg az utat megjárta. Az első menetrend szerinti járat Budapest és Szentendre között 1856. május 1-jén indult, a 42 lóerős gőzös hajó, a Neptun fedélzetén 200 utas fért el.
A XX. század elején két nagy hajógyár volt Magyarországon az Óbudai Hajógyár és a Danubius gyár, amit 1906-tól Ganz Danubius Hajó és Darugyárnak neveztek el. Az Óbudai Hajógyárban többségében külföldre gyártottak hajókat és az építés mellett szerviz szolgáltatásokat is elláttak. A Ganz Hajógyárban az I. világháború előtt évente 30-40 hajó épült. Fiumében létesítettek telephelyet, ahol a tengeri hajók épültek, de a hajók gépi berendezése Budapesten készült.
Napjainkban BKV bérletünkkel hétköznapokon a D11-es és a D12-es jelzésű járatokkal hajózhatunk a Dunán.
Utolsó kommentek